Londonnak is fontos a V4

Az Európai Unió vezető hatalma Németország, s örök külpolitikai partnere Franciaország. A brit miniszterelnök mégis ír szomszédja után másodikként a magyar kollégájával találkozott. Mindez a Visegrádi Négyek felértékelődését is mutatja.

Közismert, hogy az Európai Unió legfontosabb kérdéseit formálisan Brüsszelben, informálisan Berlinben döntik el. A szerződések reformja, az euróválság, a migrációs krízis vagy a nyugat-balkáni országok jövője elsősorban a német kancellár akaratától függ, a múltban se nélküle, se ellene nem születhetett európai döntés. Figyelmeztető jel, hogy a németek (és a franciák) évek óta az európai külpolitika egyhangú döntéshozatala helyett, a kisebb tagállamok vétójogát megkerülendő, többségi elvet szeretnének bevezetni.

Ezt a szereposztást a brexit folyamata felülírta. Egyrészt a brit társadalmi többség az EU ellenében hozott döntést, Brüsszel és Berlin érdekével ellentétesen. Másrészt az Európa-projekt elhagyása új lehetőséget adott az Egyesült Királyságnak az érdekei szerinti szuverén külpolitika és külgazdaság-politika kialakítására.

Aki végignézi a Downing Street 10 naptárát, láthatja, hogy meglehetősen nagy elánnal látott neki a visszanyert függetlensége kihasználásának az angol kormány. Boris Johnson a világ minden sarkából sok vendéget fogadott és sok tárgyalást folytatott. A brexit óta mégis a magyar kormányfő volt a második európai vezető, aki felkereste Londonban, előtte két héttel csak az ír miniszterelnök járt Johnsonnál személyes találkozón.

Ez a kiemelt angol figyelem több szempontból is fontos. Egyrészt elismerés a tizenöt éve kormányzó Orbán Viktor személyének. Másrészt összekacsintás a baloldalivá lett Európai Néppárt kritikusával. Johnson Konzervatív Pártja már egy bő évtizede szakított a szebb napokat is látott Néppárttal. Harmadrészt reálpolitika, ugyanis Európában kevés kormány vészelte át stabilan a koronavírust: Merkel távozik, Macron megbukhat, a spanyol, olasz vagy osztrák kormányok jövője bizonytalan. Egy olyan vezetőt fogadni, aki előreláthatóan még hosszú távon befolyásos marad, sokkal ésszerűbb, mint átmeneti „fontos embereket”. Negyedrészt a találkozó a Visegrádi Négyek felértékelődését is mutatja, ahogy azt a brit miniszterelnöki hivatal közleménye is egyértelművé teszi. A tények makacs dolgok, de sokszor lassan válnak közismertté: a visegrádi országok kereskedelmi volumene Németországgal nagyobb, mint franciáké. A brexit utáni Egyesült Királyságnak hiba lenne lemondania a kétezerhúszas években ígéretes fejlődést ígérő régióról. Londonnak is fontos a V4.

Július 1-től Magyarország veszi át az országcsoport vezetését, s így formálisan is képviselőjükké válik a magyar kormányfő. De Londonban tudják azt is, hogy Budapest és magyar kormányfő már most a visegrádi együttműködés motorja. Boris Johnson és Orbán Viktor pénteki találkozója tehát nem udvariassági látogatás, hanem a közép-európaiak és a britek Nyugat-Európa nélküli, közvetlen jövőbeli együttműködésének alapítási dátuma volt. Folytatás legközelebb Budapesten?

(Nézőpontok blog, 2021. 05. 29.)